"....Kézdivásárhely Háromszék Párizsa, Háromszék szive volt, honnan mint központból terjed el a lelkesedés, a szabadságérzet és a hallatlan hősiesség, mert polgárai elsők az anyagok előteremtésében és feldolgozásában, elsők a hősök között..."

Ezt írta Orbán Balázs a Kárpát-medence legkeletibb városáról, Kézdivásárhelyről, mely település híres egyedi udvartereiről és céhes múltjáról. A szabadságharc idején fegyvert és lőszert gyártottak, ágyúkat öntöttek. A kézdiszéki falvakból 2162 nemzetőr került ki, s itt adták ki a megye legelső lapját is, melynek öt száma jelent meg 1849-ben. Fekvése távolról sem jelent elzártságot, hiszen vonattal, autóval egyaránt meg lehet közelíteni Sepsiszentgyörgytől 30 km-re, Csíkszeredától és Brassótól 60 km-re helyezkedik el a Feketeügy jobb partján. Már 1307-ben találkozunk a “syculus de Kezdy”, majd 1320-ban a “Siculi de Kezdy” megnevezéssel, ám a polgárság megerősítését Luxemburgi Zsigmond 1427. május 9-én kelt parancslevele biztosította. 1567 már jelentős kereskedelmi központ.
Református temploma 1783-ban épült egy középkori templom helyére. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, újjáépítése 1838-ra fejeződött be. A város trapéz alakú főterét – az egykori piacteret – 18. és 20. századi épületek övezik, köztük az egykori városi tanácsháza épülete, melyben a Céhtörténeti Múzeum kapott helyet.

A várost rengeteg látnivaló veszi körül: A Szent Anna-tó természetvédelmi terület, tengerszem, egy kihúnyt vulkáni kráter helyén keletkezett. Nem messze tőle kisebbik testvére, a Mohos páratlan természeti jelenség, tőzegláp.

  Bálványosfürdő sokféle ásványvízforrásával, mofettáival, gyógyulási és kellemes kikapcsolódási lehetőségeivel vonzza a látogatókat. Itt található Európa második legnagyobb kénbarlangja, a torjai Büdös-barlang.

  Egyéb, közeli és könnyen megközelíthető látványosságok, a teljesség igénye nélkül: Nyerges-tető, Kézdiszentlélek, a Szent István kápolnával, világhírű a Csernátoni Néprajzi Múzeum. A közeli falvak nagy szülötteinek szobrot állított az utókor (Gábor Áron, Kőrösi Csoma Sándor, Dózsa György, Barabás Miklós, Dr. Bálint Gábor, Zámbler János, Bod Péter), vagy emlékszoba őrzi a nagy elődök emlékét.

A környék területén rengeteg a természetes gyógytényező: ásványvizek, szén-dioxidos és kén-hidrogénes gázömlések, mikroklimatikus tényezők.

A Perkő. A perkői Szent István kápolna feltételezhetően kora középkori alapokra épült. A XVII. századi épület a Perkő hegy tetején. Felső-Háromszék legszebb látványai közé tartozik. Az építtető Kálnoky, Apor és Mikes család már a XVIII. században búcsújáró kegyhellyé avatta és a magyar szent királyokat és püspököket ábrázoló freskókkal díszítette a kápolnát. A 20.századi Szent István-napi búcsújárás a Perkőn a csíksomlyói Mária-búcsú mellett a legnagyobb népi vallásos ünnepe a háromszéki, kászoni és alcsíki katolikusságnak. E több évszázados hagyománynak érdekes tárgyi gyűjteménye látható a Perkő északi lábánál fekvő Kiskászon faluban a Búcsújárók Emlékházában.

 A Fortyogó-fürdő a zöld nyíl alatt található.

 (Rózsa Balázs)